Eheti

Változatosan kommunikál, Andit minden reggel meglepte valamivel. Nem csak simán kérdést tesz fel, hanem be is vezeti valamivel: 'Andi, figyelj csak, kérdezek tőled valamit..' És utána kérdez. Hogy hogy kell levenni a szekrény tetejéről a parkolóházat, meg hogy be lehet-e kapcsolni a mosógépet. Komoly kérdések ezek.

Ma reggel pedig, az állomáson megint olyat tett, amitől elszégyelltem magam, bár most nem én nem vettem komolyan, hanem Apa. Mielőtt kiszállt volna a kocsiból, mindenképpen le akarta kapcsolni a lámpát az utastérben. Apa hiába magyarázta neki, hogy az a lámpa majd magától lekapcsolódik, ha becsukjuk az ajtókat és ugyan szálljon már ki, mert jön a vonat, Z csak magyarázta, hogy azt a lámpát le kell kapcsolni. Aztán délután feltűnt a kocsiban ülve, hogy ég az a lámpa ott Z ülése fölött. Átkapcsolta úgy, hogy mindig világítson, ne csak akkor, amikor nyitva van az ajtó. Ezt ki akarta kapcsolni kiszállás előtt.

Tavaly a kocsikulccsal játszotta el nekem ugyanezt, amikor azt hittem, hogy ő nem ért engem, aztán kiderült, hogy én nem értem őt.

Az is meglepő, hogy a szituációkat nagyon jól érti és kezeli. Apa ritkán kap tőle puszit, újabban ilyen indokokkal áll elő, hogy 'elfogyott a puszi, mert ma sokat adtam már' meg hogy 'fáj a szám és ezért nem tudok puszit adni', de amikor cipeltetni akarja magát, akkor hajlandó puszilkodni. Apa olyankor megkérdi tőle: 'na, most barátok vagyunk? most adod a puszikat?' ő pedig huncut mosollyal válaszolja, hogy igen. a kis nyavalyás.