Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, szeptember 04, 2013

Gyertyafényes májkrémes kenyér

Egyik este Z azt kérte, hogy legyen gyertyafényes a vacsoránk. Egy mesében hallott ilyenről. Nem sokáig húzódoztam, kaptak 2 gyertyát, amit találtam a lakásban.

Z leleményessége itt is megnyilvánult, mondtam nekik, hogy az a baj, hogy amikor mi vacsorázunk, 7 körül, akkor még nincs annyira sötét, hogy értelme legyen gyertyát gyújtani, nem fog látszódni belőle semmi, de Z rögtön rávágta: akkor engedjük le a redőnyöket.

Így is lett, besötétítettem, gyertyát gyújtottam, és úgy fogyasztottuk el a májkrémes kenyereket. Ez külön vicces volt, de csak én mulattam rajta.

Kara pedig másnap is kérte, hogy legyen "tüzes kaja".