Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, július 31, 2014

Kara csacsog:

Termékeny hét áll mögöttünk. Íme:

- Dóra, hallottam hírét, hogy összevesztetek Gyulával. Elárulod, hogy mi volt a gond?

- Anya, érdeklődöm, hogy Te meg a hugi mikor utaztok haza. És hogy mikor érnek már haza a Mamiék.

Aztán vannak mondatok, amiket kiragad egy-egy mondatot és azt unalomig ismétli:
- Ízlések és pofonok. (Tini nindzsa teknőcök)
- Banán a krokodil farkán. (Chima legendái)

Sétált egy pad tetején, megbillent, majdnem leesett:
- Hoppá, majdnem teknőslevesként végeztem a melót. (Tini nindzsa teknősök)

Tegnap este káromkodva jött át hozzám a szobájából:
- Az anyáját! A fenéjét!
- Mi a gond?
- Lemerült a tabletem.

Később azért jött át, mert hangosan nevettünk:
- Most meg jöttem kacagni.

Aztán reggel elkezdte keresni a tablet töltőjét a megszokott helyen, de nem találta:
- Mami elhurcolta a töltőt.

Egyébként pedig egyre többször próbál meg átverni.
Egyszer megállapodtunk, hogy ha véget ér az az epizód, amit néz a tévében, akkor kikapcsoljuk. Már régóta ment a mese, amikor azt mondta:
- Anya, most még nagyon nagyon sok van hátra ebből a meséből. Úgyhogy most inkább ne figyelj ide, jó?

Lefekvéskor pedig először őt altatom és utána megyek át Zénóhoz. Amikor valami olyat akar csinálni, amit nem engednék neki, kiküld:
- Anya, most már nyugodtan menj át Zénóhoz, nem kell itt maradnod velem.
Aztán hallom, hogy pakolászik, felkel, vagy akár ki is megy a szobájából.

Címkék: