Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, december 17, 2014

Boldog

Tegnap sikerült Zénót a földkerekség legboldogabb emberévé tennünk. És csak egy asztali hegyezőgépet kellett hozzá venni. Hát nem fantasztikus?

Azóta minden ceruzáját tűhegyesre kihegyezi, reggel is pizsamában leszaladt a földszintre és valamit babrált rajta. Azt pedig előre megígérte, hogy délután amint hazaér, csak leveszi a kabátját és ismét kihegyezi minden ceruzáját amit ma a suliban elkoptatott. Fantasztikus. Éljen.

posted by szokoz | 4:31 du.