Zénó 8 éves

Olyan tortát kért, ami belül málnás, kívül fehér csokis. Kapott egy némileg átdolgozott Sachert, amiben málna volt a lekvár és fehércsoki a bevonat. 

Kicsit ronda lett, de finom. A fehércsokit nem arra találták fel, hogy felolvasztva tortát burkoljanak vele, ezt most megjegyzem magamnak egy időre. Zénó mindenesetre boldog volt, hogy ez a kívánsága is teljesült.

Én pedig döbbenten veszem tudomásul, hogy van egy óriás gyerekem. Öregnek érzem magam, ha arra gondolok, hogy 8 éve anya vagyok, miközben egyáltalán nem érzem magam öregnek, alapvetően.

Mondjuk, a saját életkorommal nem csak én állok hadilábon. Apa azt kezdte mesélni a minap, hogy 2 év múlva, az 50. születésnapján ezt meg azt akar csinálni. Mondom neki: dehát nem vagy 48 éves, még csak 42 vagy. Napokkal később szembejött az előszobai faliújságon az a rajz, amit Zénó rajzolt neki a legutóbbi születésnapjára, megjelölve rajta az aktuális számot a torta tetején. Küldenem kellett tehát egy értesítést az érintettnek, megjelölve benne a pontos életkorát. 

Szerencsére a gyerekek korát tudjuk még követni, egyelőre csak a neveiket keverjük. Halkan teszem hozzá, hogy nehezítő körülménynek még egy kutyánk is van..