40 éves a Vuksuli

Soma anyukája talált egy remek adventi programot, amire pontot kaphat az osztály: idén megrendezik az első győri mézeskalács kiállítást. Egy merész ötlettől vezérelve Milán anyukájával ketten megszerkesztették az iskola méretarányos, kicsinyített mását és megsütötték mézeskalácsból.

Nekem ilyesmi soha nem jutott volna eszembe.

Kiosztották a feladatokat, osztottak-szoroztak és az osztálypénzből vásárolt alapanyagokból elkészítették az épület falait, aztán egyik délután az iskolában 8-10 vállalkozó kedvű szülő és gyerek elkezdte az összeállítást és a díszítést.

Estig dolgoztak, remek munkát végeztek, aztán reggel Apával ketten leszállítottuk a helyi művelődési házba, ahol advent idején látogatható lesz az összes mézeskalács, amit a győriek összehordtak. A nagy autóról tehát ismét kiderült, hogy nem csak papírgyűjtés idején jelent nagy segítséget (az osztálynak).

Az iskola udvarán fellelhető minden épület és főbb tereptárgy látható a kész pályaművön: emeleti teraszok, focipályák, fák, kerítés, még apró mézeskalácsgyerekek és egy mákszemű hóember is került a precízen tervezett és kivitelezett épületegyüttesre,

Utolsó éjszaka Andi néni bordó autója is beugrott a sütőbe és a kiállító teremben - mondhatni utolsó pillanatban -- a helyére is került:

Bár a tekintélyes méretű mű (kb 70x90 cm) kivitelezésében mi nem vettünk részt,  ma reggel, az elszállítás előtt minden elismerést mi vettünk át az osztály nevében az iskolaudvaron sorakozó gyerekektől, sőt, az igazgatónő és egy kisebb tanári delegáció is érkezett nagy hirtelen, hogy megcsodálja a munkát, tehát a mézeskalács-csodának érezhetően gyorsan híre ment az iskolában.

Mi ezzel köszöntöttük az idén 40 éves Fekete István Általános Iskolát.

A kocsi pedig azóta tömény mézeskalács szagú. :)