Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

kedd, április 05, 2016

Levélváltás a legcukibb tanítónénivel

Subject: magatartás

Kedves Andi néni, 

Volna egy kérésem, de nem szívesen zavarnálak vele egy fogadó órán. 

Mesélte Zénó, hogy a márciusi jó magatartás lesz az utolsó a tájékoztatóban. A szűkszavú kommentárból úgy vettem ki, hogy a következő már közepes lesz, nem pedig jeles. Ha jók a megérzéseim, akkor arra bíztatnálak, hogy írd be neki nyugodtan és mielőbb a közepest, mert a tapasztalataim szerint Zénó kizárólag a saját bőrén tanul. Mondogatom neki hónapok óta, hogy ne dumáljon az órán, győzködöm többféleképpen, de láthatóan nem reagál rá. Itthon is észrevettük, hogy kicsit kamaszodik, változik a viselkedése, gondolom, ugyanez van a suliban is.

Én nem fogok a szívemhez kapni egy közepes láttán, Zénó viszont biztosan. Azt tervezzük Gáborral, hogy majd "jól meglepődünk" ha mégis megtörténik, kap egy kis fejmosást, aztán egy bíztató hátba veregetést, hogy tudsz te jobbat is ennél kisfiam. Jó lenne, ha még idén észbe kapna, mert nem tudom, ki lesz az osztályfőnöke jövőre, és milyen viszonyt sikerül majd kialakítani vele, de úgy gondolom, mindenkinek az lenne a jó, ha Zénó flegmaságát vissza tudnánk szorítani még az elején. 

Nem kérem én azt a közepest, csak arra bíztatlak, hogy ha megérdemli, akkor nyugodt szívvel írd be neki.
üdvözlettel,
Judit

-----

Kedves Judit!

„Gyermekünk” félreértett valamit. A következő történt: Értékeltük a márciusi magatartást. Elérkeztünk a naplóban Kovács Zénóhoz. Értékelnie kellett magát (megjegyzem, őszinte és kritikus volt), én az elmondottakat megerősítettem, és közöltem vele: „Ez legyen az utolsó jó!!!” Na jó, ezt elég nyomatékosan mondtam, valószínű, ezt vette másként.
Zénó még véletlenül sem hajlik a közepes felé. Ő egy teljesen egészséges, verbálisan is „fejlett” kiskamasz, akinek gyakran van kommunikációs kényszere, amit tökéletesen kordában lehet tartani. Igaz, azt vettük észre, hogy így a második osztály végére a tanító néniket túl közel érzi magához (hála Isten), de ez csak a köztünk lévő szeretet szüleménye. Ami a legfontosabb: Mindig tudja, hol a határ, illemtudó, érzi, mikor meddig mehet. Kérlek, adjátok meg neki azt a bizonyos biztató hátba veregetést azért, hogy továbbra is ilyen talpraesett, őszinte fiú maradjon. 

Remélem, legközelebb pedig nyugodt szívvel írhatom be neki a példást. Mosolygó arc (fekete-fehér)

Szép estét kívánok, Andi n.