Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

hétfő, október 10, 2016

Róza csacsog:

Autózunk:

- Szerintem te tudod, hogy hogy jutunk ki innen a garázsból. (mélygarázsban)

- Vigyázz az árokkal, anya, és a kerítésre is vigyázz!

- Ne hajts ilyen gyorsan és hangosan!

- Ide ne menjünk be, mert Apa azt mondta, itt sok autó jár! (mélygarázsban)

- Betolakodunk a garázsba? (betolatunk.)

Apával kapcsolatban:

- Én nem vagyok a kincsed, én Apának a kincse vagyok!

- Ne vidd el Apa csészéjét, az Apáé! (mosogatni viszem)

- Ne ülj oda, az Apa széke. (de most nincs itthon.)

És minden egyéb:

- Miről beszélsz?
- Én nem beszéltem miről, Anya.

- Anya, te rossz kislány!

- Ez a hinta nyikereg.

- Ez az anyukája, ez a kicsikéje. (ha bármiből kettő van, és az egyik nagyobb mint  másik: villák, autók, plüssállatok, gyümölcsök, stb)

Címkék: