Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, január 26, 2017

Csata után

Ilyen egy átlagos tájkép, csata után, aminek az volt a témája, hogy kell-e aludni ebéd után, vagy sem:
Nem részletezem, hogy ki nyert.

A szoba végül estig így maradt, mert a hiszti (kiabálás, csapkodás, alvóállatok szőnyegen történő lendületes elhelyezése) végén Róza egész egyszerűen kimászott a kiságyból és emelt fővel elhagyta a szobát.

És még nincs 3 éves. Már hónapok óta nem alszik ebéd után és este is legalább 21.30-ig fent van. Tuti, hogy ezt a lányt büntetésből kaptuk! Még az óvodából is ki fogják rúgni, lefogadom.

posted by szokoz | 8:36 du.