Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

péntek, március 17, 2017

Róza csacsog:

- Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szúnyog!

 - Kara a testvérem, Zénó pedig a barátom.
- Én nem tudok ráülni a bilire, én nem vagyok fiú!

 - Ha nagy leszek, Anya leszek. Ha Te kicsi leszel, Rózi leszel. 

 - Látni akarom az Igazi férfit. Gyere velem megnézni az Igazi férfit (Gryllus Vilmos - Maszkabál)

 - Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok. Most jól mondtam?

- Nem vagyok Husi! Nem vagyok étel. Én Rózi vagyok.

 - Nézd, ott jön Zénó, aki a mi fiunk, ugye, Anya?

 - A nappali padlóján van egy bogár.
- Nem baj, majd kimegy.
- De nem tud kimenni, túl kicsi, nem tudja kinyitni az ajtót.

Címkék:

posted by szokoz | 7:25 de.