Táborba megy

Elkísérem az iskola elé, mások bőröndökkel utaznak, Zénó egy kézitáskával. Mások ölelgetik a gyereket, Zénó már nem hagyja még azt se, hogy megpusziljam. 

Nem akarom, hogy rosszul érezze magát, de azért muszáj valahogy kifejeznem, amit érzek:

- Fogok azért hiányozni?

- ... Hát, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem.

(semmi pozitívat nem tud mondani mostanában: az étel, ami finom, az "nem rossz". ennél többet nem is várunk tőle, amióta kamaszodik.)

- Felhívsz majd?

- Mikor? Vasárnap?

- Vasárnapig tart a tábor!

- Jó, akkor hetente egyszer elég?