Helyzet

Nemsokára másfél éves. Bámulatosan fejlődik. Csak röviden: öltözéskor nyújtja kezét-lábát, leveszi magáról a pólót, megtanult pohárból inni, étkezés közben szalvétát kér és megtörli a száját (!) rendszeresen, megtanult kismotorozni, hintarénszarvasozni, pelenkázás után önállóan kiviszi a koszos pelust a kukába (én csak nézek, senki nem kért tőle ilyet), a szemetet a kukába teszi, a szennyest a szennyestartóba, fürdéskor önállóan arcot mos, minden nap fogat mos. Kezeli a távirányítót, feltölti a telefonokat, szkrollozik az egérrel, takarít (sepreget, port töröl), jelzi, hogy kilöttyent az ital a tálcájára, szalvétát kér és feltörli. Amíg nem kap szalvétát, addig nem folytatja az evést, csak a mutatóujjával a folyadék csepp körül hadonászik és felháborodottan magyaráz. A földről felszed minden apró koszt, mütyűrt, papírgalacsint, gyöngyszemet, és 'pí' felkiáltással hozza oda nekem, addig nem tágít, amíg el nem veszem tőle. És megtanult csiklandozni, az is 'pí', nagyon örül, ha megnevettet.

A bölcsis nénik imádják, legalábbis nem hiszem, hogy minden gyerek elé hárman szaladnak ki lelkendezve, hogy 'jaj, itt a Zénó, milyen aranyos', meg hasonlók.

Csak beszélni nem hajlandó. Illetve beszél, egész nap, csak nem magyarul. Néhány szó kivehető, de nem sok, pedig egész mondatokban beszél, van kérdőhangsúly, felháborodás, gyakran vitázik a plüssállatokkal, rendreutasítja őket, ha kell, de csak ők értik. Meg persze én.