Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szombat, november 27, 2010

2 hónapos helyzetjelentés

Kara 2 hónapos lett. Viszonylag gyorsan eltelt ez a pár hét.

Persze azért meglátszik rajta - vagy inkább rajtam - , hogy második gyerek. Nem készül róla minden héten fotók tömkelege, nem vagyok tisztában a pontos méreteivel, és nem írok bejegyzést minden apróságról, amit megtanult.

Nagyjából tudom azért, hogy 5000 g körül van a súlya és délelőtt egy barkács mérőszalaggal megmértem a hosszát is, kb 58 cm lehet, de a mérés pontosságát ne firtassuk. Most kezd interaktív lenni (osztálytársak számára interkatív), vagyis már visszagügyög, ha beszélünk hozzá, és visszamosolyog, ha ránevetünk. Elbíbelődik az ágyában  a belógatós játékokkal, felfedezte a kezét is, de azért leginkább ölben szeret lenni, és szeretetből továbbra is lehány bárkit, aki boldoggá akarja tenni egy kis ölelgetéssel. A nővéreinket különösen. Persze csak így derül ki, hogy ki szereti igazán, úgyhogy meg tudom érteni.

2 Comments:

Blogger szolyva said...

Ma a barkácsmérőszalag a főszereplő! De hogy a havat pontosan megmértük, a gyereket meg csak kábé... hm... Azért ez már érdekes. :D

12:12 de.  
Blogger szokoz said...

Egyszerű az oka: a hó nem mocorog mérés közben.

11:13 de.  

Megjegyzés küldése

<< Home