Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

hétfő, március 05, 2012

Zénó állatai

Eleinte egy állata volt, a zümi. Aztán valahogy megszerette a színes csigát, becenevén csiguszt. Két állattal se volt könnyű, mi mindig egy állatot akartunk vinni mindenhová, de mindig a másik kellett neki, aztán mondtuk, hogy oké, vigyünk két állatot (oviba, vonatra, autóba, mindenhová..)
Aztán jöttek az angry bird-ök. Egy kicsi kék, aztán egy nagy, fekete. Elmaradhatatlan kellékei lettek a gyereknek. Később csatlakozott hozzájuk egy kis teknős, ki tudja, mikor, aztàn egy kis ujjbáb is. Így már 6 állattal osztja meg az ágyát a rituálék bajnoka.
Ma este matatást hallottam a gyerekszobából, lefekvés után. Zénó mászott ki az ágyából, és magához vette az angry birds-ös szalagot, amit a kötényére akarok rávarrni. Egy három méteres szalag, összetekerve, zacskóban, rajta angry birds mintával. Most már az is kell az esti alváshoz.