Zénó csacsog

Kekszet sütöttünk Zénóval, a keksznyomó újratöltésekor mindig lenyalta a rajta maradt tésztát és hozzáfűzte:
- Anya, megtisztítsam neked? Én bármikor megtisztítom neked, csak szólnod kell és segítek.
Így fogyott el a tészta fele, mielőtt megsütöttük volna.

Sütés után megdícsértem, hogy ügyesen segítetett.
- És most mondd azt, hogy 'Zénó, nem vagyok büszke rád, mert ma még nem kakiltál'.
Elmondtam amit kért, aztán:
- Jó, akkor máris futok kakilni!
Elindult kakilni, de szólt, hogy én ne menjek vele, megoldja egyedül:
- Majd küldök egy üzenetet, hogy Mrs Anya, jöhetsz.

Leszidtam valamiért, és azzal fejeztem be, hogy mit képzelsz magadról. Gondolkodás nélkül rávágta:
- Én az élet gyermeke vagyok!

Hosszúnyakú garbót adtam rá, olyan Steve Jobs-osat, amit szeret a szája elé felhúzni.
- Ha mérgező füst lesz, akkor a szám elé húzom majd, nehogy elhervadjak, mint egy virágszirom.

Búcsúzkodtunk, ő Mamiéknál maradt, mi hazajöttünk, és arra kért, h maradjak ott vele én is.
- Légyszi, légyszi, kérlek, maradj itt velem, mert a Gézával nem lehet beszélni!