Kara tanul

Kara most a testrészeket tanulja, nagyon lelkesen. Már megy a kéz, láb, pocak, szem, nózi, fül, és a popsi. Ő mutatja, én mondom. Vagynén kérdzem, ő mutatja. Nagyon vicces. Ugyanígy mutatja a pulcsit, nacit, cipőt, sapit és pizsit is. Komolyan mondom, mindent ért.

Járni már elég jól tud, az oviból hazafelé jövet mindig eljön az a pont, amikor Zénó elfárad és ő ül a babakocsiba, a kicsi pedig sétál velem és szép lassan toljuk Zénót hazafelé.

Dögönözni még mindig kell, este eldobja magát az ágyon és várja, hogy meggyurmázzuk, vagy éppen ő ront rá a nagyokra lelkesen.

Érdekes, hogy Kara is számon tartja mindennek a helyét, az elölmaradt papucsokat a cipős szekrényre teszi, pelenkázás után a pelust a kukába dobja. (!)

Beszélni még nem tud, egyedül a mondókás mesében ismétli a bumbumbumm-ot a recefice bumbumbumm részen, a malacka röfröfröf meg még alig felismerhető, de azt is próbálja már mondani. Ennél a kettőnél tartunk.

Egyébként egész önálló, főleg ha kajáról van szó, simán kinyitja a konyhában a szekrényeket, fiókokat, és kiszolgálja magát biokölessel, háztartási keksszel, vagy éppen gumicukorral, mikor mit talál..