Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

hétfő, január 28, 2013

Kara csacsog:

Két kedvencem van tőle, amiket úgy mond vissza nekünk, változtatás nélkül, ahogyan és ahol hallotta:

1) A tóparton, a sétány végén van egy sorompó, hogy az autóútról ne lehessen ráhajtani a sétányra. Ott szoktuk mondani neki: 'Vigyázz, mert jön az autó!!' Legutóbb mi mentünk elöl, Kara lemaradva, onnan kiabált nekünk:
- Vigyázz, mert jön az autó!!
Persze közel-távol nem volt egy autó sem.

2) Evés közben megsimítja a kezem és azt mondja:
- Egyél, drágám, én is eszem.