Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

vasárnap, július 06, 2014

Győrkőc fesztivál

Végre hazajöttek a gyerekek. Kara 3 hete nem járt itthon, szerettük volna, ha valami jó programmal indul az itthon töltött időszak, ezért rögtön vittük is őket a helyi gyerekfesztiválra. Szerencsére mindenki megtalálta a neki való programot. 

Hintahajóztunk, ami Karának nagyon tetszett, Zénó pedig megtalálta a Mobilis standját, ahol ugyanazokat a kísérleteket nézte végig lenyűgözve, amiket már egyszer tavasszal is látott. Mindre emlékezett, és minden percben egy sorral előrébb ült, míg végül az első sorban kötött ki.




posted by szokoz | 9:30 du.