Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

kedd, július 15, 2014

Zénó csacsog:

- Tegnap az úszótáborban, amikor az volt a feladat, hogy bukjunk le a víz alá, aztán jöjjünk fel, és integessünk, akkor én nem azt csináltam, amit kellett, hanem zombi apokalipsztist. Nem jöttem fel a felszínre, hanem a víz alól integettem.

Ma pedig rájött arra, hogy hogyan születnek a humunkuluszok, de abból sajnos egy szót se értettem.