Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

péntek, november 07, 2014

Zénó mindennapjai

Még mindig nagyon szeret iskolába járni. Sok barátja van, mindig meglepődöm, hogy a gyerekek mennyire szeretik, ez már a Tárogató oviban is feltűnt, folyton Zénót ölelgették a gyerekek és itt a suliban is ölelgetik, pedig ő nem egy ölelkezős típus. Délutánonként is folyton kiabálnak utánunk az utcán az osztálytársak, hogy: "Szia Zénó!" Ez kedves.

Az eredményei kiválóak, most írt egy 100%-os matek felmérőt, amiről nem is tudta megmondani, hogy mikor írták, szerintem nem is szóltak nekik, hogy a feladat tétre megy. Októberben pedig minden tantárgyból kiválóan teljesített-re értékelték a munkáját, nagy büszkeség volt aláírogatni az ellenőrző lapjait. Testnevelésből kapott egyedül jól teljesítettet, de nem akarom megkérdezni tőle, hogy miért, nehogy úgy érezze, hogy ez gond.

A magatartása, szorgalma is példás, egy-egy napon elveszik tőle ugyan a magatartás piros pont kártyáját, amivel mérik a heti teljesítményt (ha minden nap nála marad, az 5 nap, az értékelés 5-ös), de azok bohóckodás miatt történnek, nekem az nem probléma. Legutóbb lemaradt az aulában a kettes sor végén, az osztály után akart futni, aztán csúszva lassított, ezért vették el tőle a kártyát, ilyenek. Másnap reggel mondtam neki, hogy ne síeljen az aulában, ha nem muszáj.

Úszni is szeret, nagy kedvencem, hogy nem kell edzésre vinni őt délutánonként, hanem elintézik a suliban, a tornaóra keretein belül. Igaz, a héten nem úszott egyszer sem, a köhögésére hivatkozva, mert azt mondta, hogy a szabály szerint a vízbe csak egészséges gyerekek mehetnek. Csodálkoztam is, hogy milyen felelősségérzete van a gyereknek, de aztán gyorsan kiderült, hogy a barátja is beteg, őt nem engedik úszni, úgyhogy ezért akar ő is a parton maradni. Szerdára már felmentést is kellett írnom neki, hogy ne kelljen úsznia, éreztem is, hogy ezzel elindultam a lejtőn lefelé.

Délután meg szoktam kérdezni tőle, hogy mi volt a legjobb a suliban, legtöbbször azt szokta mondani, hogy Andi nénivel betűket tanulni. Szóval tényleg kiváló tanárai lehetnek, ha a sok játék mellett neki a betűtanulás a kedvenc elfoglaltsága.

A barátait pedig már régóta el akarja hívni hozzánk, de még egyszer sem sikerült.Ránézésre jófej fiúkkal barátkozik, ami azért meglepő, mert eddig olyan fiúkat hozott haza játszani, akiknél többnyire alig vártuk, hogy délután elmenjenek. És elég nagy már ahhoz, hogy elkallódjon, ha rossz társaságba kerül, Apa gyakran beszélget vele arról, hogy mi a "menő", kell-e  utánozni a "menő" fiúkat, mert az érezhető rajta, hogy szívesen megy a többiek után, és nagyon szeretne népszerű lenni. Szerencsére eddig csak a peonzázást tanulta el társaitól. De ha egyszer azzal jönne haza, hogy a felső tagozatosok egyenfrizuráját akarja hordani, (az egy olyan tipikus focista frizura és tényleg minden fiú olyan hajat hord, elég elképesztő), Apa biztos kivágná itthonról.

Nórival nagyon összebarátkoztak, Zénó amikor csak tud, nála van Ajkán, együtt mennek a telepre kutyázni, időjárástól függetlenül és nagyon kitartóan, piacra járnak Káptalantótiba, segít neki a boltban, kutyát mentenek, hazaviszik az elkóborolt állatokat, Zénó nagyon lelkes ebben is.

A héten varrni akart megtanulni. Vettem filc anyagot és egy sima falevél minta összefércelésével elkezdtem megtanítani neki a varrás alapjait, de ő már varrógépről beszél. Varrás után pedig autót vezetni akar megtanulni. Hát persze, rögtön.



Halottak napja előtt beszélgettem vele az ezzel kapcsolatos hagyományokról, és mivel nagy gyertyarajongó, megbeszéltük, hogy viszünk gyertyát a dédszülei sírjára. November elején nem jutottunk el odáig, de a gyertyákat megvettük, és készülünk a temetőbe gyertyát gyújtani.

Nemrég egyik éjjel rosszat álmodott, nem a részletek voltak érdekesek, hanem a történet egyik eleme az volt, hogy ő beesett egy szakadékba, vagy mibe és ahogy elmondta, nem is ez volt a baj, hanem hogy én utána ugrottam, de én se tudtam elkapni. Ez nagyon jól esett tőle, hogy azt álmodta, én utána ugrom.

A legbájosabb tulajdonsága pedig az, ahogyan Rózival bánik. Végtelenül türelmesen, és sok szeretettel. Mindig megnevetteti, minden nap sokat játszanak együtt, ami most  még abban nyilvánul meg, hogy Zénó szórakoztatja a kicsit, de biztos nagyon jó lesz a kapcsolatuk akkor is, ha Rózi megnő.