Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

kedd, december 15, 2015

Kara csacsog:

Néha ilyen rövid az út a döbbenettől a büszkeségig, avagy Hogy a fenébe tud a gyerek ilyen marhaságot kérdezni => Úúú, de okos az én fiam:

- Anya, miért kellett Finnországba költöznünk?!
- Dehogy költöztünk, Magyarországon vagyunk.
- De akkor miért kel ilyen későn a nap? Már azt hittem, egész nap fel se kel.

Címkék:

posted by szokoz | 9:07 de.