Betörők és szellemek

Karának pár hónapja beragadt, hogy a betörők a mi legnagyobb ellenségeink. Kifejezetten fél a betörőktől, és nem tudom, hogy ez honnan ered. Annyira sokat beszélt egy időben betörőkről, hogy már azt mondtam neki, ha nagy lesz, legyen inkább rendőr (a korábbi tervező helyett), és akkor minden betörőt rács mögé juttathat, méghozzá személyesen.

Mostanra ez átfordult oda, hogy szellemekkel kezdett foglalkozni. Nagy szerepet játszik ebben a LEGO Ninjago sorozat, amiben valami szellem is szerepel. Ilyen mondatai voltak az elmúlt napokban:

- Menjünk el egyszer Japánba. Van ott egy olyan hely, ahol szellemmé lehet válni. Bemész egy ajtón, és szellemként jössz ki. De Anya, azt javaslom, hogy Te maradj az ajtón kívül! Ha csak nem akarsz Te is szellemmé változni. De szerintem Te maradj inkább kint.

- Szellemnek lenni azért jó, mert a szellemek nem tudnak meghalni. Ha hátbalövik őket, elöl kijön a golyó.

- Szellemeknek lenni azért is jó, mert bármin át tudnak menni. Nincs testük.
- De akkor nem tudnálak megölelni, megpuszilni.
- Az nem baj.

- Azért jó szellemnek lenni, mert be tud bújni az asztalba. Nem az asztal alá, hanem az asztalBA. Érted!

- Csak az a baj a szellemmel, hogy lehetetlen vele bújócskázni.