Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, március 28, 2018

"Most felbosszantottátok a farkashercegnőt!"

Van egy játszótér a Viola utca végében, ahol akkora mászószerkezet van, hogy nem is játszótérnek hívjuk, hanem mászótérnek. Óriás focikapu, tűzrakóhely, fészekhinta, tiszta menő hely. Zénó már önállóan odateker a biciklijén. Olyan nagyfiú már.

Róza is magabiztosan mászik olyan magas helyekre, ahol már egyáltalán nem érem el, akkor se ha segítségre szorulna, a fiúk pedig egy 2m magas vízszintes kötélhálón másznak át, Zénó már állva, kapaszkodás nélkül. Eleinte nem ment neki, de 20 perc múlva leküzdötte.