Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szombat, február 12, 2011

Zénó csacsog:

- Anya, kérek gumicukrot.
- Nincs gumicukor, elfogyott, megettem mindet.
- Akkor hányd ki.


- Jó reggelt. Nagyon éhes vagyok. Kérek gumicukrot.


- Anya, most mondd ennek meg ennek meg ennek a halacskának, hogy hol vagy. De ennek meg ennek meg ennek a halacskának ne mondd, hogy hol vagy, különben kimegyek és vége lesz a játéknak!!


- Most pisilek, aztán kakilok. Ennyi az egész. Kettő.

posted by szokoz | 6:17 du.