Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szombat, február 19, 2011

Zénó csacsog:

Nem szabad a számítógépekhez nyúlnia.
- Miért kapcsoltad ki a gépemet?!
- Hogy nehogy lemerüljön.

- Anya, miért van rajtad szemüveg? Nekem nem kell szemüveg, mert én nem hordok szemüveget. Én kakaót hordok. Meg kompótot.


- Figyelj, a fiók a kommunikátorom. Senki se nyúlhat hozzá.


- Én most a kisbabámra vigyázok, akinek az a neve, hogy Kovács Kara Koppány.