Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

péntek, június 17, 2011

Zénó csacsog:

- Ha még egyszer meghallom ezt, akkorát kapsz, hogy hétig három irányba fordulsz.

- Mitől vagy tiszta víz?
- Attól, hogy láttam én azt a pocsolyát, csak nem vettem észre.

- Anya, ráfeküdhetek a lábadra?
- Persze.
- Köszi. Csak ilyen kicsit akartam ráfeküdni, hogy nehogy eltörjem a lábadat.

- Anya, te puszimama vagy.

posted by szokoz | 9:43 du.