Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

hétfő, március 04, 2013

Tömegközlekedtünk

Kara járműmániás. Autókkal, vonatokkal, kamionokkal, teherautókkal, darukkal, és buszokkal játszik legszívesebben. Sokat olvastam neki egy mesét a fogaskerekűről, innen jött az ötlet, hogy egy nap felkerekedjünk, hogy felüljünk a lehető legtöbb tömegközlekedési eszközre, amit eddig csak az autóból láthatott a gyerek, ha a városban jártunk.

Utaztunk vonattal, villamossal, fogaskerekűvel, megint villamossal, metróval és megint villamossal. A BKV hajóra is vártunk egy ideig, de az ilyenkor ritkán jár.

Nagyon jól érezték magukat a gyerekek, kaptak a BKV jegypénztárban babajegyet, ami olyan, mint a sima vonaljegy, csak fehér és a 9 számjegyen kívül nincs rányomtatva semmi. Egy bélyegzőt azért nyomott rá a pénztáros lány, hogy örüljenek a gyerekek. Zénó minden járművön legalább ötször érvényesítette.

Karával volt egy kis mélypont: amikor a fogaskerekűt vártuk, nagyon izgatott volt, és miután felszálltunk, azt mondta, hogy ez villamos. Kérdezte, hogy mikor megyünk a fogaskerekűvel, de hiába próbáltam magyarázni, hogy EZ a fogaskerekű, ő várta tovább, mert szerinte ez villamos volt. De végül túllendültünk ezen is. Mondjuk fogaskerekűvel még én se utaztam, lehet, hogy ez nekem volt a legnagyobb élmény, nem tudom.

A metrón is volt meglepetés, szép fehér új metróval utaztunk, azon se ültem még. A mozgólépcsőn lefelé Kara nagyon örült, hogy a föld alá megyünk, azt mondta, a kisvakond is ott él.

Zénó a végére elfáradt, de a törökbálinti vonatmegállóhely aluljárójában felélénkült és zombikat kezdett kergetni, azt fel is kellett vennem videóra.

Akkor kimaradt tehát a busz, a troli, a hajó, a HÉV, a sikló és a libegő, majd talán azokat is bepótoljuk, de csak ha jobb idő lesz.

Mindenesetre Apával eldöntöttünk, hogy Karát a jármű tanszékre fogjuk beíratni, belőle járműves lesz, ez nem kérdés, csak azt kell valahogy kikalapálni belőle, hogy ne baleseteket játsszon el a járművekkel, mert az egy kicsit riasztó. Kis Szilveszternek szoktuk hívni, mert legtöbbször kisiklatja a vonatokat, vagy vonatsínekre hajtó buszokat gázol el a mozdonyokkal, meg a vonatok gyakran leesnek a felüljáróról.

1 Comments:

Blogger szolyva said...

Voltatok a BKV-múzeumban a Deák téren? Majd oda is vigyetek el engem is... És Szentendrén is van egy közlekedési eszköz kiállítás. Ott nemrég voltam. Képzeld, van benne egy irtó öreg busz, amilyennel én még közlekedtem régen, és az adatlapja szerint évekkel fiatalabb nálam... :)

10:04 du.  

Megjegyzés küldése

<< Home