Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, április 10, 2013

Kara csacsog

Kérdem tőle egyik este:
- Kakiltál ma?
- Igen.
- A bölcsiben?
- Nem, a Maminál. (napok óta nem járt Maminál), majd megerősítésként hozzátette: Mondta is a Mami, "ézusmária, milyen nagy ez a kaki".

Amikor banánt eszik, kibontom a feléig, és ha leér addig, amikor már nem tudja tovább enni, azt mondta:
- Segíts, anya, lecsúszott a banán.

Tengap pedig feliratoznom kellett a cumiját, mert elkeverik a bölcsiben. Ráírtam, hogy KARA. Visszahozta, hogy írjak rá ANYÁ-t is.

posted by szokoz | 11:34 de.