Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

hétfő, október 19, 2015

Zénó csacsog:

Zénó csacsogós időszaka évekig tartott, de mostanában mintha véget érne, ő már lassan felnő. Azonban:

- Anya, tudtad, hogy én kormányzati ügynök vagyok?
- Aha.
- De komolyan. A kormányzat szervezett be. Éjjelente, amikor elalszotok, elmegyek a kormányzatba. Elhiszed?
- Neked, fiam, mindent!

- Ébresztő.
- Ébren vagyok már, csak az ágyamban még gyakoroltam egy kicsit a fogásokat.
- Milyen fogásokat? Birkózó fogásokat?
- Neem, a furulyafogásokat! Ma viszem a furulyát az iskolába, tudod.

Eköltözött a birkózóterem egy új helyre. Ottó úgy magyarázta el a gyerekeknek, hogy a "csicsás" épületbe kell majd menni ezentúl edzeni, a híd lábához. Zénó továbbadta nekem:
- Abba a csicskás épületbe, anya, ott a híd lábánál.

Címkék: