Mi leszel, ha nagy leszel?

Nem szoktam ezzel a témával stresszelni őket, főleg azért mert én például még az egyetem végén, diplomával a kezemben se tudtam megmondani, hogy mit akarok kezdeni magammal, de időnként érdeklődöm. Nem is azt szoktam kérdezni, hogy mik akarnak lenni (a fiúk), hanem azt, hogy szoktak-e gondolkodni azon, hogy mik akarnak lenni ha nagyok lesznek. Ez a kérdés sokkal puhább.

Zénó korábban úszóedző akart lenni (amíg Törökbálinton úszni tanult), amióta iskolás, azóta pedig tanár akar lenni, mert annyira szereti a tanárnőjét.

Karával addig jutottunk, hogy annyit kérdez, meg kritizál, hogy egy adott tárgy miért ilyen, miért nem olyan,  hogy egyszer azt mondtam neki, legyen tervező. Csak így, általánosságban. Mert akkor majd ő dönti el a dolgokról, hogy milyenek legyenek. Képzelőereje, kreativitása is van az efféle feladatokhoz.

Ma este újra szóba került a téma, de meglepetésemre egész mást mondott:
- Gyereksegítő akarok lenni.
- Gyereksegítő? Például az oviban? Vagy mit csinál a gyereksegítő?
- Hát, amikor egy gyerek kap egy LEGO-t de nem tudja összerakni, felhív engem, odamegyek és összerakom neki. Erre gondoltam.