Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, április 02, 2020

3. hét, csütörtök

Nagyjából minden megy a maga útján, érkezik az online tananyag, kinyomtatom, rendszerezem, feliratozom, a fiúk elvégzik a munkát, minden oké.

Kara a szövegértéses matek feladatit összecsapta, a fele figyelmetlenség miatt pontatlan, és nagyon látszik, hogy azért lett ilyen, mert rohant vissza játszani. Azt még meg kell értenie, hogy a feladat az első, utána jön a kikapcsolódás. De ezt leszámítva jól halad minden.

Zénó az online órákra az ölébe veszi a kígyót, hogy az osztálytársai láthassák. Mekkora arc! :)

Róza elfáradt, sosem alszik ebéd után, mostanra összegyűlt a kialvatlansága, úgyhogy néha kezdi a hisztit, ezt is kezelni kell. 

De az esti móka nem maradhat el:

posted by szokoz | 5:29 du.