Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

kedd, április 28, 2020

7. hét, kedd

Róza megkapta a 6 éves oltását. Egész tenyérnyi területen bedagadt a keze estére, és nagyon fájt még másnap is. Kiderült, hogy a gyerek nem 105 cm, hanem 112 (anyuka leülhet, egyes), és az is, hogy Róza gerince mellett hiányzoznak az izmok, esélyes a gerincferdülés, ha nem erősíti meg az izmait, például úszással.

Egyébként pedig elővették a gyerekek az Xbox-ot, amivel évek óta nem játszottak. Hármasban diablóznak a kanapén, nagy egyetértésben.

posted by szokoz | 1:56 du.