Róza szülinap

Idén az ünneplés teljes egészében elmaradt, a szokásos kellékek hiányában. Nem kapható sehol torta, a játékboltok zárva vannak. Róza tökéletesen megértette a helyzetet, megállapodtunk, hogy amint kinyitnak a boltok, választhat ajándékot.

Csendesen ünnepeltünk tehát. Olyan nagyot nőtt ez a lány, hogy a nagyszülők meg se ismerik őket legközelebb.

Jegyzőkönyvbe kívánkozik ezen kívül az is, hogy Róza pontosan a hatodik születésnapján tanult meg biciklizni. És ő az első gyerek a családban, akit az első mozdulatoktól kezdve én tanítottam meg biciklizni. Az előző napokban is elég ügyes volt már, az is lehet, hogy csak én voltam bátortalan eddig elengedni a biciklire szerelt seprőnyelet, addig, ha csak kicsit is, de mindig tartottam. Aznap pedig elengedtem, még ha nem is kifejezetten szimbólikusan. 

Ideje volt már, mert idén nyárra is szeretnénk Balaton körutat szervezni, és örültünk volna, ha azon már Róza is részt vesz. A fiúk pedig enyhe nemtetszéssel vették tudomásul, hogy az összes gyerekünk közül Róza tanult meg a legrövidebb idő alatt biciklizni. 

Zénóval 3 nyáron át gyakoroltunk, mire elmúlt a félelme. Kara is legalább 2 nyáron át halasztotta, mindig csak pár alkalommal felült, aztán nem akarta tovább csinálni. Viszont, amikor megtanult, 2 hét múlva megcsinálta velünk a kis Balaton kört (Tihany-Szántód révvel átvágva). 2 nap alatt 80 km.

Rózának jók az adottságai: a szeptembertől márciusig tartó időszakban gyakorlatilag megtanult úszni, ha nem kezdődött volna az uszodabezárás, mostanra teljesen vízbiztos lenne. Most még a lélegzetvétel nincs meg neki, de a gyorsúszás mozdulataival teljesen képben van.

Szóval nagyot nőtt ez a lány. Szeptemberben iskolába megy.