Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, június 26, 2008

Update

Zénó már nem tejszagú. Inkább babaszagú. Külsősök mindig érzik, én annyira megszoktam, hogy csak ritkán.

Én meg a szülést követő hetek után már nem vagyok vérszagú. De nem írom át a fejlécet, marad most már így.

posted by szokoz | 10:03 du.