Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szombat, október 16, 2010

A kórházi lehúzások

Megpróbálom összeszedni, hogy hányan hányféleképpen akartak lehúzni a kórházban töltött napok alatt.

A klasszikus példával kezdem, 3 különböző cég próbálta meg egy-egy ajándékcsomagért cserébe begyűjteni az adataimat, hogy bekerüljek az adatbázisába, ami alapján ajánlatokkal kereshessen meg emailben és telefonon. ezekből nem kértem.

Aztán egy olyan szórólapot kaptunk, amin 2 nő ajánlotta fel a segítségét a szülés utáni, állami támogatások megigénylésében, 11.000 Ft-ért. A felsorolt iratok és támogatások közül azonban többet is elrendez a kórház a szülés után: megkaptuk a születési anyakönyvi kivonatot, a lakcím kártyát és a TAJ kártyát is a kórház intézi már,  az OEP meg kipostázza a lakcímre. a TGYÁS-t a munkáltató igényli, így marad az anyasági támogatás és a családi pótlék, amit egy helyen egyszerre el lehet intézni a Magyar Államkincstárnál, ezért kérik el a 11.000 Ft-ot. Szép.

Aztán jött egy fotós. Ő olyan Megjöttem feliratú béna hátteres üdvözlőlapokat akart nekünk csinálni, hogy mire hazamegyünk a kórházból, már adhassunk a rokonoknak fotókat a gyerekről. Ebben az volt a szép, hogy egy 4 db-os készletért 1.600 Ft-ot kért, egy naptárért meg még többet. A szobatársaim közül többen is kértek ilyen fotót, az egyiküknek viszont inkubátornak volt a gyereke. A fotós bejött egyeztetni, hogy melyik háttérrel csinálja a képeket, mire az anyuka mondta, hogy az inkubátor azért fontosabb, most nem akarja kivenni a gyereket egy fotó kedvéért, mire a fotós csak erősködött, hogy más gyerekekkel is megcsinálta már,    a csecsemős nővérekkel is jóban van, segítenek neki kivenni a gyereket egy pár percre, mert ő már csak pénteken jön legközelebb, és addigra lehet, hogy hazamegy a gyerek, stb, majd az anyuka mondta neki, hogy mindegy, annyit nem ér az egész, hogy kivegye a besárgult gyereket az inkubátorból. Negyed óra múlva visszajött a nő, hogy készen vannak a képek, kivetette a gyereket, anyuka válasszon, hogy melyik képekből nyomtassa a képeslapokat. Szép.

Aztán a Generali biztosító is elkérte az adatainkat, hogy a babakötvényről tudjon tájékoztatni bennünket. Ahhoz sem járultam hozzá.

Az osztályon dolgozók se maradtak ki a jóból: hűsítő zselés párnákat árultak 1.700 Ft-ért gátmetszés utánra, a szoptatáshoz mellbimbóvédő műanyagot 1.500 Ft-ért, amit akkor se vettek vissza, ha nem vált be, mert állítólag nem lehet sterilizálni, aztán mikor megvettem, azt mondták, egyszerűen mossam el meleg vízben használat után. Mellbimbóvédőkrémet 2.200-ért adtak, de amikor nem kértem, behoztak egy ingyenes mintát, hogy azért csak próbáljam ki, és ha beválik, akkor vegyek 2.200-ért.

Jaaj, már nagyon haza akartam jönni a végén.