Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, december 24, 2015

2015. Karácsony

Hagyományt teremtettünk tavaly, idén is ott karácsonyoztunk, ahol mindannyian szeretünk lenni. Bemelegítésnek Apa megdobálta a gyerekeket a játszóházban:

Ez a tavalyi kép folytatása: "beszélgetnek. saját magukkal."

25-én este forraltborral és sült gesztenyével vártak minket a parton. Itt két kalandunk is volt: hattyútámadás és forró puncs, amivel jól megitattuk Zénót, amielőtt kiderült volna, hogy alkohol van benne.

Este a társasjátékoké volt a főszerep. Sose játszottunk még 1+5 élő szereplős Police07-et. Dóra remekül játszott.

Róza ilyen ügyesen iszik üvegpohárból:

Fáradt gyerekek az ágyban:

Itt pedig már a hazaindulásra várunk:

posted by szokoz | 7:00 du.