Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, július 04, 2018

Bulgária 2018

Volt egy felhős napunk, kirándulni mentünk Neszebár óvárosába.
 Meseszép helyen ebédeltünk, ilyen lazac tálat, pedig nem is voltunk éhesek. Ebben az étteremben, közvetlenül tengerparti teraszon, egy szikla tetején olyan közel repültek a sirályok, hogy ki tudták venni a kenyérdarabokat a gyerekek kezéből. Micsoda élmény volt!
 Róza outfitje egy ilyen borongós, bolyongós napon is tökéletes volt.

posted by szokoz | 2:45 du.