Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, szeptember 06, 2018

Esti mese

Az emeletes ágy alatti kuckóban olvasunk esténként, egy ideje. Róza nagyon szereti.
A mai nap fontos eseménye volt továbbá, hogy Kara egyedül ment el fagyizni. Ő még sehova nem ment el egyedül. Tegnap jártunk a fagyizóban együtt, most egyeztettük újra az útvonalat, kapott pénzt, telefont, memorizáltuk a lakcímünket eltévedés + segítségkérés esetére, és elkísértem őt a járda elejére, ahonnan el kellett indulnia.

Nagyon ügyes volt. Bátor, önálló, ügyes fiú.

posted by szokoz | 10:13 du.