Málta 2019

A szép bizonyítványért, meg az egész évi ügyes munkájukért repülőutat kaptak a fiúk. Régóta mondogatták, hogy ki akarják próbálni a repülést. Máltát választottuk, mert az olyan kicsi sziget, hogy nem kell órákig bolyongani, mire eljutsz a tengerpartig. Az egész sziget kb 10 km hosszú, jól behálózott buszközlekedéssel. Ideális egy hosszú hétvégére a gyerekekkel.

Előre elmagyaráztam a fiúknak a repterek kialakítását, a beszállást megelőző biztonsági intézkedéseket, a beszállás folyamatát, meg egyéb, általános tudnivalókat. Nem kaptunk ablak mellé szóló helyet, de a felszállás és a leszállás nagyon tetszett Karának, a korai kelés ellenére ő nagyon fel volt dobva egész úton, Zénó viszont nem érezte magát komfortosan, viszont nem mert látványosan nyavalyogni, mert elég hülyén nézett volna ki, hogy az öccsének semmi baja, ő meg mondjuk fél a repüléstől. De visszafelé már mellettem akart ülni.

 Így néz ki Málta. Valetta legtöbb utcájának a végén már látható a tenger. A belváros elég kicsi, kusza és koszos. Érzésre mintha olasz kisváros lenne, szűk utcákkal, mediterrán típusú lakóépületekkel, viszont olyan dimbes-dombos minden utca, mint kb San Francisco.

Az autós forgalom borzalmas, és nem csak a jobbkormányos közlekedés miatt: minden kocsi törött, sérült, egy nap után pontosan értettük, hogy miért. Alig férnek el egymástól a kis utcákban. Minden autó koszos, autómosót egyáltalán nem láttunk a szigeten, mint ahogyan autószerelő műhelyt sem, láttunk viszont olyan kocsit, aminek a felét duck tape tartotta a helyén.

A víz láthatóan nagy érték a szigeten, nyilván nem autómosásra használják, ezt valahogy értjük. Viszont hogy a vezetékes víz gyakorlatilag sómentesített tengervíz, arra nem voltunk felkészülve. Próbálkoztunk a palackozott vizekkel is, de azok is rossz ízűek voltak.

 Ezt láttuk a szobánk ablakából. Egy csomó dolog utal arra, hogy egészen 1974-ig angol gyarmat voltak, egy piros, angol leveles láda látható a képen, de voltak tipikus fekete szemetes ládák is, és nyilván, telefonfülke is akad a szigeten, ami tisztára angol kinézetű.
A szemétszállítás is furcsa: nem fér el egy hagyományos kukás autó a belvárosban, ezért simán a szemetes zacskókat teszik ki a házak elé a lakók, azokat kerülgetik a túristák. Szerencsére rengeteg macska él a szigeten, valószínűleg csak emiatt nem terjedtek el a patkányok.

 Ezt pedig a teraszról, oldalra kinézve. Nem kellett messzire menni a strandig, ráadásul nagyon szép, sziklás partjuk van, tiszta vizű a tenger, Zénónak egész nap csak a fenekét lehetett látni, mint búvárkodás közben mindig.

 A főtéren van egy hatalmas szökőkútjuk, ami éjjel elég látványos. A belváros elképesztő hangulatú este. Első este sétáltunk egy nagyot és a fiúk kerestek egy megfelelő éttermet, ahol sea food-ot lehetett kapni.