Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, január 21, 2021

Strauma

Ma reggel a középső fiam - az előretolt hadosztály - azt mondta, hogy miután szombaton megírta a központi felvételit, neki straumái lesznek, ezért egész nap játszania kell. A bátyjával fog LOL-ozni egészen estig, hogy levezesse a straumáit. És hogy ez csapatépítő foglalkozás is lesz egyben, nekik. Mondom neki:

- Straumáid?
- Igen, straumáim. A Zénó azt mondta. - Tehát kiderült, hogy ki volt az értelmi szerző. Nem mintha meglepődnénk ezen.
Nem válaszoltam, csak felhúztam a szemöldökömet. Erre teljesen szinkronban, egyszerre elröhögték magukat. Ebben maradtunk.