Görcsös napok

Két napja meghúzódott a nyakam, változó intenzitással fáj, nem tudom mozgatni, nem tudok előre hajolni, a fejemet se tudom lehajtani, és az egyik vállamat 15 centivel magasabban hordom, mint a másikat. A fejemet meg oldalra billentve. Szép látvány vagyok.

Ez önmagában még nem lenne borzasztó, túl éltem már egy pár ilyet, de ekkora mozgáskorlátozással nem tudom ellátni a gyereket. Nem tudok érte lehajolni, nem tudok görnyedni a pelenkázó fölött, és a vállamra emelni se megy, mert nem tudom a fejemig felemelni a súlyát. A kiságyából nem tudnám kivenni. Az éjszakai műszakot Apa vállalta, és a délelőttöt is velünk töltötte, amíg tudta.

Reggel-este masszíroz, én meg annyit mozgatom a nyakam, amennyit csak tudom, de elég lassan gyógyul. Illetve egyre csak rosszabb. Elég vacak, hogy ha sír, nem tudom felvenni. Az etetés is csak trükkösen megy.

Vígasztalásul ma megnéztük a Jégkorszakot. A biztonság kedvéért kétszer is. Attól tuti megnyógyulok.