Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, október 06, 2010

Mindenhol jó, de legjobb az oviban

Ma volt az óvodai beszoktatás napja. Délelőtt szokatlan csend volt itthon és nyugalom.

Tegnap azt kérték, hogy valaki feltétlenül maradjon ott vele egész idő alatt, az első napon. Ehhez képest indulás után 20 perccel hazaért Apa, a gyerek nélkül persze. Azt mondta, a gyerek cipőt cserélt és úgy berohant, hogy hátra se nézett. Ez után ő hazajöhetett.

Délben ment érte, itthon Z beszámolt az élményeiről: azt mondta jót játszott a gyerekekkel és megmutatta nekik Zümikét is. Javasoltam neki, hogy holnap se hagyja ki az óvodai látogatást.

posted by szokoz | 6:36 du.