Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

vasárnap, december 26, 2010

Szeretik egymást

Z mostanában egyre gyakrabban és mindig nagy szeretettel veszi ölbe a kicsit. Csak mintha ennek ő nem örülne ugyanennyire.. :)

1 Comments:

Andi said...: Hát.. Kara arckifejezése sokmindent elárul :) Kb. "hallod tedd már le azt a gépet aztán mencsél meeeeeeeeg!!"

De pl. az enyémek között kevesebb idő és intellektuális különbség volt, tehát szeretetből a nagyobb a ruhaszárítóról az összes ruhát leszedte, és rádobálta őket a 2 hónapos kicsire. (Ja! Alvás helyett - én úgy tudtam, mind a kettő alszik...); 11:30 du.

Megjegyzés küldése

<< Home