Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szombat, július 07, 2018

Belgrád

Hazafelé Belgrádban szálltunk meg, kicsit több mint a teljes út felénél.
 Nem sok szépet láttunk a városból, de olyan vacsorát ettünk egy helyi tradicionális étteremben, hogy a pincérek is elégedetten bólogattak a tisztára törölt tányérok láttán. Reggel megnéztük a környéket, aztán egy reggeli után hazaindultunk.

Összesen 2.800 km-t vezettünk fejenként, ami 2-2 napot vitt el az 1 hetes nyaralás előtt és után, szóval most jól ki kell pihennünk a nyaralást. Balesetet, sérülést nem szereztünk, szerencsére, és a bolgár piacon jól be is vásároltunk az őszi iskolakezdésre a fiúknak.

posted by szokoz | 2:56 du.