35. hét

Ez a nap is eljött. A hónapokig tartó válogatás, számolgatás, szervezés és gondolkodás után végre itt a babakocsi.

Kezdetben csak a gyártó volt meg. Aztán választottunk típust. A lehetséges színek közül is hamar választottunk, és a bababolt is adott volt, ahol megvesszük majd. Háromszor kérdeztem végig mindent a boltban az eladótól (egy fiatal pasitól, akit halálra cikiznek a női kollégái a bababoltban, de ha bármit kérdeztem, a csajok csak a vállukat rángatták, és a pasi tudott válaszolni bármire, amit kérdeztem).

Aztán jött az ötlet, hogy vegyük meg használtan. Ehhez a típushoz elég nehéz használtan hozzájutni, senki sem akarja eladni. Megnéztem az online apróhírdetéseket és az aukciós oldalakat is. Aztán találtam egyet! Tavalyi modell, licitáltam rá, mert nem volt nagyon rossz állapotban a fotók alapján, és egy csomó pénzt akartam megsprolni vele. A licit utolsó fél órájában aztán nem lehetett elérni az aukciós weboldalt (egy almádi strandról, mobilról), de szerencsére a licit sikertelenül zárult, és megkerestem az eladót sirektben, hogy mondja meg, mennyit kér érte, és megveszem. Sokat kért. Elmagyaráztam neki, hogy ennyi pénzért egy tavalyi modellt kompletten be tudok hozni ausztriából, vadi újan, erre megsértődött és sok sikert kívánt a vásárláshoz. Felhúztam magam.

Kerestem tovább. Találtam egy másik kocsit, Hegyeshalmon, amihez nem adtak mózeskosarat és autós ülést, de a váz és a sportülés fele annyiba került, mint az új a boltban. Idei modellnek néztem a színe alapján (tavaly nem gyártottak feketét), és meg is állapodtam az eladóval, hogy elmegyek megnézni. Ha már ott járunk a nyugati országhatárnál, gondoltuk, a kiegészítőket megvesszük Ausztriában és meg is vagyunk az egész hercehurcával. Ez jó ötletnek tűnt.

Út közben úgy döntöttünk, mégsem a kocsiért megyünk el először, hanem az osztrák bolt kínálata alapján döntjük el, hogy újat veszünk-e a boltban, vagy hazafelé bemegyünk a használt kocsiért Hegyeshalomra. A boltban kinéztük a mózest és az autósülést, aztán felhívtam az eladót, hogy tuti megvan-e a kocsi, mert ha nem, itt a 3 részt csomagárban meg tudjuk venni. Ha közben eladta, vagy valami, akkor máshogy válogatunk. Azt mondta, megvan, majd hozzátette, hogy adaptere nincs hozzá. Az adapter kulcsfontosságú dolog ennél a babakocsinál, mert anélkül nem lehet a mózeskosarat meg az autós ülést r9gzíteni a vázra. Szuper. Még jó, hogy szólt.

Megkerestük az angolul is értő eladót, nem volt könnyű, és kértünk tőle adaptert is. Jól ránk ijesztett, hogy ha nincs, akkor 6 hét a rendelési idő, (addigra már itthon is lehetünk a gyerekkel), de aztán talált egy pár adaptert a raktárban, bemondott rá egy árat, és mentünk is a pénztárhoz.

Hegyeshalmon ért az első döbbenet. A kocsi nem fekete, mint a fotón láttam, hanem kék, egy tavalyi kék modell. Nem túl szép állapotban. G-nak nem tetszik a kék, a babakocsi kapaszkodóján hiányzik a puha borítás, nehéz összecsukni, de biztos csak azért, mert gyakorlatlanok vagyunk benne. Az eladónak megy. Hát, elhoztuk.

Este, otthon össze akartuk szerelni a teljes kollekciót. A kocsit összecsukni baromi nehéz, nem csak a gyakorlatlanságunk az oka, rossz a hidraulika. Kopott a váz, nem stabil a szerkezete, nagyon használt állapotban van. Na jó, olcsó volt.

Aztán az adaptert forgattuk percekig, hogy megtaláljuk, hogyan kell a vázra rögzíteni, de sehogy sem sikerült. Nézegettük az interneten a user guide-ot, de semmi. Aztán megtaláltuk: egy másik modell adapterét adta ide a gyerek a bécsi boltban. G kis híján őrjöngött, én többször sírtam. Itt a kocsi, használhatatlan a váz, nincs adapter, nem tudjuk használni az autós üléssel meg a mózeskosárral se, 6 hét múlva már késő lesz, ha meg is érkezik az adapter, és ha új vázat akarunk venni (amihez gyári tartozék az adapter), akkor marha drágán vettük a kocsit. És pont ezt akartuk elkerülni. A használt kocsit nem tudjuk eladni adapter nélkül, az eladó vissza már nem veszi. Sokat aludtam aznap éjjel.

Sok értelmetlen kérdés került elő: hogy miért nem kérdeztem rá előre, hogy mikori a babakocsi, hogy miért nem először mentünk a kocsit megnézni és csak utána a boltba, hogy miért nem kérdeztem rá előre az adapterre, hogy a bécsi üzletben az a fafej miért adott egy másik modellhez való adaptert, hogy miért hoztuk magunkat abba a kellemetlen helyzetbe, hogy a kiegészítők birtokában már kénytelenek vagyunk megvenni a használt kocsit látatlanban, hogy miért nem próbáltuk ki a kocsit az adapterrel ott helyszínen, mielőtt kifizettük a kocsi árát, stb, stb.

Másnap, szombat reggelre kicsit megnyugodtunk és átgondoltuk, hogy mit tehetünk. Felhívtuk a magyar forgalmazót, hogy megkérdezzük, itthon lehet-e külön adaptert kapni. A mi modellünkhöz. 3 telefon árán megtudtuk, hogy itthon 2 hónap a rendelési idő, de egész véletlenül van 2 pár adapter, amit el lehet hozni. Ha Pesten lettünk volna, azonnal indultunk volna érte, de a Balatonról nem indultunk el. Lefoglaltuk és hétfő reggel elmentünk érte. Ezzel gyakorlatilag megoldódott a probléma, rá lehet szerelni a vázra a bébi korban használatos cuccokat és a használt vázzal elég jól jártunk. A sportülés csak tavasszal fog kelleni, addig meg vagy veszünk újat a kocsiból (a 2008as modellek hamarosan kijönnek), vagy G megszokja a kék sportülést.

Az eset kapcsán pedig megfogadtuk, hogy soha többet nem veszünk használt cuccot, legalábbis ha nem értünk hozzá nagyon-nagyon.

Most ugyanazon az aukciós weboldalon árulom a potyára megvett másik adaptert, amivel semmit nem tudok kezdeni. De valaki hátha olyan szorult helyzetben van, mint mi voltunk. Annak jól jöhet.

Ausztriában persze édi kis ruhákat is vettünk Zénónak, a "My dad is stronger than your dad" feliratú kis sapka persze nem maradhatott ott. Most már azt hiszem, mindene van, ha bármikor beállít a gyerek, nem jövünk zavarba. Majd körbe vezetem szépen a házban és megmutatok neki mindent, ami az övé. Aztán azokat a dolgokat is, amihez szigorúan tilos hozzányúlnia. Még nem döntöttem el, hogy térképet rajzolok neki, vagy simán kap egy listát, ezt majd később eldöntöm. Az orvosom még 2 hétig szabadságon van, addig jó lenne növögetni tovább egy kicsit.