Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

hétfő, július 09, 2007

31. hét

Eljött az a hét, amikor be kell kukkantanom a pocak alá, ha látni akarom a mérleg kijelzőjén, hogy mit mutat. A 31.

Csúnya kék erek nőttek a hasamra, meg a mellkasomra. És fáradok. Bármilyen jellegű testmozgás után 1:1 arányban kell hanyattfekve időt töltenem a kanapén, hogy visszanyerjem az erőmet és további mozgásokra legyek képes.

Zénó kedvenc szórakozása pedig az lett, hogy alulról rúgdossa a bordáimat. Nekem nem jön be annyire, de most mit tegyek.. Majd később megbeszéljük ezt a dolgot.

posted by szokoz | 1:56 du.