Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

szerda, december 19, 2012

Zénó csacsog:

- Anya, én leszek a karácsonyi műsorban a három királyból az egyik.
- Nahát, melyik király leszel?
- A középső!

Becsavartam a hajam. Meglátta, azt mondta:
- Anyáááám!
- Az én vagyok. - nyomatékosítok.
- Tudom, megismertelek, mert egyenes hajjal is ugyanezt a pizsamát hordod.

Furcsa dolgokat tanul a nagyobb fiúktól az oviban. Nem kis meglepetés ért, amikor elkezdte otthon énekelni:
- Én vagyok a numerakirály..

Aztán ilyenek követték:
- Anya, mondd, hogy repülő.
- Repülő.
- Rádesik egy pucér nő!

meg hogy:
- Szereted a kekszet?
- Igen.
- A női szexet?!

Aztán annyira belejött a rímekbe, hogy magától is versel: amikor Apa rászólt, hogy:
- Ne bosszantsd fel anyádat!
ő gondolkodás nélkül, tök komolyan csak ennyit mondott:
- Kösz, hogy szétosztottad a nyájat. - és csak ült az asztalnál tovább, látszott rajta, hogy semmi foganatja nincs az elhangzott mondatnak, mi meg csak röhögtünk.

csütörtök, december 06, 2012

Zénó csacsog:

Zénónak téliszonya van.

- ennyi hír mára éppen elég is lesz.