Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

péntek, szeptember 30, 2016

Pótszülinapok Kenesén

Hibernált dinoszauruszok:
 A kedvenc kidőlt fánk:
 A népszerűség ára:
 Esti csendélet a tetőteraszon:
 Hekket ebédeltünk Almádiban:
 Család a kocsiban:

szerda, szeptember 28, 2016

Kara 6

Különleges év az idei, az egyik fiam a gyerekkora felénél jár, a másik pedig pont a harmadánál.

Karáról is készítettem néhány montázst, a legjobban sikerült fotóiból. Karának ezer arca van, pedig az utóbbi 3 évben alig nőtt, de a jelleme valahogy sokkal összetettebb és gyorsabban változó mint a többieknek. 

Van benne vagányság, érzékenység, huncutság, akaraterő, néha bújós, néha magánakvaló, sokkal változatosabb az összkép, mint mondjuk Zénónál. Róla tehát annyi alapanyag került elő, amit csak 3 összeállításba tudtam betenni, egyiket se volt szívem kihagyni:
 Trouble is my middle name

Este elővettük azt a 6-os gyertyát, amit Zénó 6. szülinapja óta őrizgetek és költöztetek, mert akkor nem használtuk el.

péntek, szeptember 16, 2016

Péntek

Helló péntek! 
Rózával felültünk a győri kisvasútra, az egyik utolsó nyárias napon, hogy ezt is kipróbáljuk egyszer.

szerda, szeptember 14, 2016

Napi Rózi

"Azért nem tudok vezetni, mert a pedál nem éri el a lábamat?"
 "Ott a kis kalózhajó, meg a nagy kalózhajó a szőnyegemen!"
 "Makondot keresek." (az ásó mérete..)
 "Bukfencezek."

szombat, szeptember 10, 2016

A bicikli

A családi összefogással vásárolt új bicikli, ami nem fért be a Daewooba (ezt most csak a történelmi jelentősége miatt jegyzem meg itt, hogy nehogy kimaradjon a családi kalendáriumból), a boldog tualjdonosával.

péntek, szeptember 09, 2016

Plüssmaci

Egyik este Róza felmászott az emeleteságy tetejére és lefeküdt Zénó mellé:
- Most én leszek Zénó plüssmacija.

Sudokuzni tanul

Somáéktól kaptunk kölcsön egy sudoku társasjátékot, Kara kb 30 perc alatt megértette, megszerette és eljutott a legnagyobb táblán játszható legnehezebb pályáig. Mindezt korán reggel, éhgyomorra, pizsiben. 

Ugyanaz a pizsi, ugyanaz a testtartás

Amikor egyik este ráeszméltem, hogy Róza ugyanabban a pizsiben, ugyanolyan testtartásban ül, mint Zénó ugyanennyi idősen ezen a régi képen, megkértem, hogy maradjon így és elrohantam fényképezőgépért.

Sikerült összehozni.

Zénótól még mindig elolvadok, ezen a képen jól látható, hogy mennyire cuki kisgyerek volt. 

(Tulajdonképpen még most is az. Nagymackó lett, de egyszerűen jó ránézni.)

Címkék:

vasárnap, szeptember 04, 2016

Várlátogatás






szombat, szeptember 03, 2016

Zénó 9 éves

Ehhez az összeállításhoz komoly kutatómunkát kellett végeznem, ugyanis alig van olyan fotó, amin mindketten rajta vagyunk. Többnyire én vagyok a kamera egyik oldalán, a családtagok a másikon. De csak sikerült, és annyira szeretem, hogy amióta elkészült, naponta többször is megnézem. Igazán szívmelengető látvány.

Hamar kimatekoztam, hogy a nagyfiam a gyerekkkora feléhez ért. Azt még nem tudom, hogy ezzel a nehezén túlvagyunk, vagy épp ellenkezőleg, a neheze még csak most jön, de ha Zénó továbbra is hozza az eddigi formáját, akkor nem lesz gond, barátok maradunk mindörökre (#BFF). Tehát a saját érdekében és a saját érdekemben azt kívánom, hogy maradjon ilyen vidám, lelkes, aktív, önálló, okos fiú, mint amilyen eddig volt.

A kekszrúd akkora kedvence lett, hogy szülinapi tortának is ezt kérte. Kicsit rendhagyó ugyan, de nem bántam, még úgy sem, hogy utólag ezt nevezte a valaha volt legfinomabb tortájának, ami a eddigi cukrász tevékenységemre nézve kicsit degradáló ugyan, de hagyjuk, a lényeg, hogy a gyerek boldog és a torta még aznap elfogyott.

Elfújta a gyertyák, kívánt is valamit:
A teljes boldogsághoz a kedvenc málnás, alkoholmentes sörét is bevetettem. Fülig értek a szájak.
 Ebédelni a Burger Kingbe mentünk, mert nagyon megtetszett nekik a történet, amit a születése napjáról meséltünk, hogy a kórházból kiengedtek még egy pár órára, és elmentünk addig ebédelni a Széna téri Burger Kingbe. Hát, ők is ki akarták próbálni.
 A szokásos otthoni dekoráció, ami kint marad Kara születésnapjáig, a hagyomány szerint. A hangulat fokozása érdekében pedig felfújtunk 25 lufit (amitől jól elszédültünk), és teledobáltuk a szobákat szerpentinekkel:
 Estére rendeltem egy zenés programot a szökőkúthoz, azt végigugrálták a gyerekek:
Ezeket is kiteszem, mert ezekre is ugyanolyan jó ránézni. Ilyen boldogok vagyunk együtt:


péntek, szeptember 02, 2016

Torpedó

A gyerek - aki nem iskolaérett - a nyáron megtanulta a betűket, szavakat olvas, scrabble juniorral játszik, szóláncot játszik, és még torpedózik is:

csütörtök, szeptember 01, 2016

Az év legjobban várt napja

...mármint a Karácsony után közvetlenül.

A szokatlan korán kelés után Róza is elkészült, kistáska és karkötő (khm!), pont mint Anyának:
 Ünneplő ruha, és kitörő lelkesedés az arcokon:

Ez után megígértem Zénónak, hogy több ilyen fényképet nem csinálok, túl nagy ő már az ilyesmihez. De ha egyszer annyira boldog és büszke vagyok! Annyira megérthetné..