Karával a zsilipnél

Most csak ketten mentünk ki a Duna-partra. A zsilipnél ekkora, majdnem gyerekfej nagyságú gombákat találtunk.

A sáska - 3. fejezet (amiben a kígyó is megszökik)

A sáska ma reggel, több napnyi fárasztó várakozás után, bejutott a házba.

A képet mégsem ennek örömére tettem ki, hanem annak emlékeztetőjéül, hogy ezen a napon, és ennek köszönhetően tűnt el Dögi a terráriumból.

Iskolába indulás előtt megláttam a sáskát az előszobában. Szóltam a gyerekeknek, hogy itt a sáska, mondtam én, hogy előbb utóbb be fog jönni. Jöttek is egymás után csodát látni, majd Zénó egyszer csak felkiáltott, hogy vissza kell mennie az emeletre, mert nyitva hagyta a terráriumot. Épp vizet cserélt Döginél, amikor kiabáltam.

Addigra (kb 30 másodperc alatt) Dögi eltűnt. Kerestük egy pár percig, de hiába, utána pedig el kellett indulnunk suliba. Zénóval megbeszéltük a részleteket, iskola után azonnal hazajöhet, keresse a lakásban mindenhol, bekapcsoltuk a radiátorokat, hogy délutánra felmelegedjenek, hátha odabújik be alájuk, aztán szóljon, ha megvan.

Nem lett meg. Zénó reggeli, a kígyó elvesztése felett érzett szorongása délutánra köddé vált, mire hazaértem az irodából, már mindkét gyerek a kanapén ült és laza hangulatban tévézett.

Estére megalkottuk a stratégiát Dögi felkutatására. Zénó elhatározta, hogy sokáig fent marad. A kígyó nappal elbújva alszik, éjjel aktív, majd fent marad és megvárja, amíg előbújik. Apa azt olvasta valahol, hogy a kígyó a meleg tej szagára előjön, ő azt tervezte, hogy tejjel fogja előcsalogatni.

A valóságban viszont az lett, amire számítottam: Zénó elaludt, Apa pedig leült játszani a gépéhez. Este 10-kor kijöttem Rózától és megálltam a terrárium előtt, gondoltam, pár percet rászánok arra, hogy körbenézzek a terrárium környékén.

Aztán a nagy csöndben, meghallottam egy reccsenést. Nem láttam semmit, először azt hittem, hogy a könyvespolcon mocorog az állat. Léptem egyet a könyvespolc felé. Újabb reccsenés, léptem még egyet. Lassú de kitartó oldalazással eljutottam a könyvespolc előtt, be a gyerekszobába. A padlónyőnyeg vonzotta tehát a hüllőt, a parkettán fázott a kis feneke.

Volt a gyerekszoba közepén és IKEA Dimpa, amiben a paplanokat tartom a nyári időszakban. A lusta háziassszony a paplanokat elővette, a zacskót pedig a szoba közepén hagyta. Szerencsére. A kis kígyó felmászott a műanyag zsákra, ami a súlya alatt folyamatosan behorpadt, és minden moccanástól zörgött egy kicsit.  Ez vezetett el a búvóhelyéig. A munka könnyebbik része tehát megvolt. Ott álltam egyedül, az éjszaka közepén, szemben a kígyóval.

Most jött a neheze. Ki fogja megfogni és visszatenni?! Elkezdtem felébreszteni Zénót, ami önmagában nagy kihívás, mivel ő nagyon mélyen alszik. Szólogattam, rázogattam, semmi. Kb egy perc közelharc után elkezdett magához térni. Nehezen, de megértette, hogy megvan a kígyó, és neki kell megfogni. Közben néztem folyamatosan, hogy nehogy megint meglépjen az a dög, amíg a gazdáját észhez térítem.

Zénó végül fel tudott ébredni, és gond nélkül visszatette a terráriumba. Összeölelkeztünk a nagy kaland végén, visszakísértem az ágyához és elnézést kértem tőle, amiért felébresztettem, dehát nem volt más választásom. Erre azt válaszolta:
- ugyan, hisz nem is aludtam!
- = )

Róza az ovi előtt

Róza, úszás után. Néha elgondolkodom, hogy mennyire szerencsés ez a lány. Neki tényleg csak megszületni volt nehéz.

Azóta megállás nélkül boldog. Megvan mindene, megkapja a figyelmet, a szeretetet, amire szüksége van, de ahhoz is jó érzéke van, hogy el tudja érni, hogy megkapja. Megtalálta a barátait, akikkel boldog tud lenni, a testvéreivel nem mindig felhőtlen a viszonya, de többször szoktak szépen együtt játszani, mint veszekedni. A nagyszülei imádják, sok időt tudnak vele tölteni, az egész gyerek egészen kiegyensúlyozott, okos, és egészséges.

Persze idegesítő is tud lenni, kis energia vámpír, és bagoly típus, este 10ig nem tud elaludni, ami borzasztóan fárasztó az egész családra nézve.

Még mindig kizárólag fiúkkal barátkozik. Az öltözködése mostanában lett teljesen szélsőséges: imádja a csajos ruhákat, ocelot minta, átfordítós unikornisos pulóver, tüll szoknya, harisnya ruhával, báli ruha bármilyen napon, és cicás hajpánt, viszont a baseball sapkát fordítva hordja a fején, mert az menő, bakancsot hord, kerüli a rózsaszínt, és a fekete a kedvence.

Ez Róza. Magabiztos, erős lány, de közben egy kis bohóc, és bújós cica keveréke.

Ez a kép mindent elmond róla. A szerencsés lány, aki még óvodába is Q7-essel jár.

A sáska - 2. fejezet

Már a bejárati ajtón várakozik. Kitartó kis fickó, csak jó lenne, ha nem a kilincs környékén pihengetne, mert nem tudom tőle kinyitni az ajtót (!)

A sáska - 1. fejezet

Ez a hatalmas állat reggel óta a bejárati ajtó mellett napozik. Elég ilyesztő tud lenni.

Kara első aláírása

A gyereknek is alá kellett írnia a jelentkezési lapot az informatika szakkörre.

Róza első úszás órája

Megint elindultunk békát keresni

De megint nem jó időpontban mentünk. Nem volt béka. Csak a szép ösvény a láperdőben.

 És egy csoportkép a résztvevőkről.

Az első baleset a kígyóval

Mire a fagyasztott egér hazaér a kisállatkereskedésből, valamelyik végtagja (a farkát is beleértve) mindig eltörik, de van hogy több is. Ez azért nehezíti meg a kígyó etetést, mert hivatalosan a farkánál fogva kellene megfogni a csipesszel és úgy belógatni a kígyó orra elé. Így van a nagykönyvben megírva. Viszont ha az egér farka el van törve, ad absurdum le is van törve, tehát hiányzik, nem lehet szabályosan és erősen megfogni. Leesik a csipeszről, mielőtt a kígyó ráfog.

Ebből lett a baj. A kisállatkereskedésben a néni nagy lendülettel kiszakított a tömbbé fagyott kisegerek közül egyet, és hopp, ugrott az egér farka. Hazaérve, és kiolvasztva, Zénó nem tudta szabályosan és erősen fogva odatartani a kígyónak, az egér lepottyant, Zénó reflexből utána nyúlt, a kígyó meg ráfogott Zénó ujjára, ami pont kisegér méretű, és mozgott is, pont mint a préda.

Fertőtlenítettük, lekezeltük, meggyógyult. Tanultunk belőle.