Egy utolsó bandázás Kovács Mátéval, Győrben.

Velence, 2018

Ez itt Kara gumicukor-mennyországa:

 Itt pedig a Szent Márk téri harangtoronyból tekintgetünk kifelé éppen:

Velence 2018

Egy utolsó hosszú hétvégére elhoztuk a fiúkat Velencébe. Voltak feltételeink. Strandolunk, várost nézünk, de pihenhetünk is.

A pihenés rész nem biztos, hogy teljesül.

Kara zuhanyzás után megmosta a kisállatát, Mókit. Törölközővel meg is törölte utána. Felöltöztette és lefektette. A rendetlen Móki mindkét lába lelógott az ágyról. Kara is ugyanígy akart feküdni, aztán leeett az ágyról. Ekkor mentünk át a gyerekek szobájába megkérdezni, hogy min vihognak annyira, alvás helyett. Másnap reggel pedig elrejtették az alvóállataikat a takarítónő(!) elől. Zénó a párnája alá dugta (milyen eredeti), Kara pedig bedugta a radiátor mögé (milyen megfontolt).

Kara állatainak ilyen furcsa nevei vannak. A papagáj Papi, a nagy papagáj Nagypapi, a liba Libi, a Minecraft plüss neve Kissárga, a napraforgó pedig Napi.

Karának más jeles pillanatai is voltak. Például amikor rá akarta csukni az esernyőt a saját fejére, hogy ne vesszen el. Mármint az esernyő.

A szállásunkkal elégedettek voltunk, a reggeli kilátás ámulatbaejtő, Velence látképére ébredni egészen különleges. Hát még amikor épp egy ötemeletes yacht kanyarodik be az ablakunk alatt, privát helikopterrel a tetején. Jó reggelt.

Velence, 2018

A lagúnák most is el elbűvölték a fiúkat. Elég nagy meglepetés volt, hogy a legúnákban szemmel látható méretű medúzák is élnek. Ez úgy derült ki, hogy azon a részen, ahol a katonai bázis van, és le van zárva a csatorna (egyirányú utca lett belőle), és nincs átjáró hajó forgalom, Zénó meglátott egyet és szólt, hogy nézzük meg mi is. Mi persze kapásból mondtuk neki, hogy oké, persze, itt nincsenek medúzák. Odanéztünk, és mégis volt. Sok, tenyérnyi, mozgó medúza volt a vízben, alig hittük el.

 Zénó rákattant a tengeri herkentyűkre. Egy akkora tál vackor evett meg, hogy azt hittem, le fog fordulni a székről. Volt ott kagyló, kis rák, kalamári, meg minden egyéb, amit fel se ismertünk.

 Ez a Norwagian Spirit, ami első nap hagyta el a kikötőt, amikor megérkeztünk. Ilyen közel mentünk hozzá a komppal. (Másnap láttuk az MSC Poesiát is.)

 Meg ilyen közel:

 Kara boldog, mint mindig:

 Ezzel a komppal mentünk közel az óceánjáróhoz:

Murano, 2018

Muranoban régen jártunk, és a rossz idő miatt strandolni se lehetett, úgyhogy kimentünk az üvegművesek szigére a fiúkkal. Nagy meglepetésünkre be akartak (!) menni az üvegmúzeumba, és hosszasan, szájtátva-hüledezve, kiállítási tárgytól kiállítási tárgyig szaladgálva, fejeket kapkodva, teljesen elragadtatva nézték végig az összes kiállítótermet és nagyon tetszett nekik, amit láttak. Nagyon büszke vagyok rájuk.

Ez egy kávézó a vízparton:

 Ilyen hangulatú Murano az esőben:

 Ez a legszebb épület a szigeten:

 Sirályok mindenfelé:

 Még egy látkép, még esőben is nagyon hangulatos:

Velence, 2018

Ezt azért teszem ide, mert elég látványos, hogy milyen nagyok ezek a hajók és milyen közel mennek a velencei látványosságokhoz. Szinte fájt a szívünk:

Napi Rózi

Most Nóránál nyaralnak. És milyen egyformák! 

Új tanév

Már csak 2 hét és megint szeptember.

Olyan nyarunk még sose volt, mint az idei, hogy a gyerekek az első naptól az utolsóig nyaralnak. Nem tudok elég hálás lenni Mamiéknak a segítségért. És olyan nyarunk se volt még, amikor ennyit dolgoztunk volna.

Sűrű tanévünk kezdődik, három gyereket hátom helyre kell vinnem reggelente, 7.45-re és 7.50-re. Logisztikai rémálom kategória. Zénó kapott egy rollert, hogy az ő sulijához ne kelljen odakanyarodni, csak kitesszük egy közeli helyen és onnan begurul önállóan. Amikor nem esik az eső. Vagy a hó.

Kara iskolaváltása is szóbakerült és még mindig úgy érezzük, hogy jobban járna ha átíratnánk a közeli gyakorlóba, de ő maradni akar.

Róza meg egyszerűen nem is akar hazajönni. Örül ha lát, (ennek azért őszintén örülök), de ha hazaindulok Ajkáról, ő mindig maradni akar. Hétvégére se akar hazajönni. Azt mondja, ő már ott lakik Mamiéknál. Ez az a mondat, ami leginkább aggaszt engem, ha a szeptemberi iskolakezdésre gondolok. És hogy mostanában sokáig alszik reggel. Nehéz évkezdésünk lesz.

4000 days of being a mother